6. fejezet

2013.11.30

6. fejezet

Halihó!!! Meghoztam nektek a következő fejezetet, mármint a 6.-at. Remélem tetszeni fog, és ha ez így van kérlek jelezzétek. Nem is húznám tovább az időt, jó olvasást. 

Puszil, Kata

A végén arra jutottunk, hogy a felét ő fizeti, a felét pedig én. Mondjuk tudtam, hogy így sem igazságos, de nem volt mit tenni, ő győzött.

A visszafele út is viccesen telt, mert a vitánkat elemeztük ki, ami így utána már nagyon röhejes volt. Jó sok zacskóval értünk haza, és hálát adtam az égnek, hogy végre vacsizhatok valamit, mert már úgy éreztem mintha kilyukadt volna a gyomrom. Miután szépen kipakoltunk hozzá is láttunk egy egyszerű szendvics elkészítéséhez. Evés közben is rengeteget beszélgettünk és nevettünk amitől teljesen feldobódtam. Hihetetlen, hogy bármiről tudunk beszélgetni. Felajánlottam, hogy nézzünk még egy filmet, amibe Jake bele is egyezett, így már csak az maradt, hogy kiválasszuk melyik legyen. Itt is parázs vita alakult ki, és a végén már túl késő volt, hogy bármibe is belekezdjünk. Reméltem, hogy Jake nem akar hazamenni, de ezt azért meg is kellett kérdeznem. 

- Itt alszol?- szólaltam meg bátortalanul mire elmosolyodott.

- Persze.- bólintott megerősítve válaszát.- Csak szerintem még hazaugrom pár cuccért.

- Oké, elkísérhetlek?- tettem fel megint bátortalanul a kérdésem.

- Persze.- ismételte önmagát. Így hát ismét elindultunk csak most nem a bevásárló központhoz, hanem barátom háza felé. Amint leállt az autó és Jake kinyitotta nekem az ajtót egy régebbi stílusú, de annál gyönyörűbb ház tárult elém.  Fehér színű, borostyánnal benőtt, három ablakos, egy kis kerttel rendelkező ház.

 Ahogy beléptünk ismét elképedtem és egyből beleszerettem a házba. Az ajtón belépve egy kis előszobába érkeztél ahonnan lépcső vezetett felfelé. Az előszobából balra nyílt a konyha és egy fürdőszoba, jobbra pedig egy nappali otthonosan elrendezve. Miután barátom lent körbevezetett fölmentünk, ahol ismét elöntött az otthonság melege akkor is ha nem a saját házam volt.

A lépcsőtől felérve egy folyosóra léptünk ahol ha jobbra kanyarodtál eléd tárult két ajtó. Jake elmagyarázása szerint ez a két vendégszoba. Viszont ha a lépcsőtől balra kanyarodsz el akkor szintén két ajtót vélsz felfedezni. Gyorsan megnéztük az egyiket az volt a fürdőszoba, aztán az utolsó ajtón bementünk, amire gondoltam biztos Jake szobája. Feltételezéseim nem csaltak, mert ahogy beléptünk, és körülnéztem egy elég fiús szobát pillantottam meg, meg persze barátom is bejelentette, hogy: " És legutoljára, tádááááámmm az én szobám." A bejelentési módon és a fülig érő mosolyától nekem is felfele görbült a szám. Míg én nézegettem a fényképeket a falon, Jake családjáról, barátairól és ismerőseiről, addig barátom, bepakolt pár cuccot, a táskájába, pontosabban mondva bedobált pár cuccot, ezután indulhattunk is vissza. Bár én szívesen maradtam volna itt akár egész nyaralásomon, Jake meggyőzött, hogy most nem lehet, majd máskor, mert nem is szóltunk a nagyiéknak akik ha észreveszik, hogy nem vagyok otthon, biztos megijednek, meg ilyenek. Szóval nagy beszélgetések és röhögések közepette visszasétáltunk a nagyihoz mivel tök közel laktunk egymáshoz. Az ajtón belépve nagy meglepetés fogadott. A konyhában egy személy sürgött-forgott. Ki nem találjátok ki volt. A nagyi. Az én nagymamám akit eddig sosem láttam a konyhába. És ha ez nem okozott volna elég sokkot, elmondanám, mit csinált. Főzött. Komolyan mondom főzött!!! Hihetetlen. Annyira elképedtem a látványon, hogy nem bírtam tovább menni. Teljesen leblokkoltam. Ennek következtében -Jake figyelmetlenségének köszönhetően- az említett személy belém jött. De olyan erővel, hogy akár el is terülhettem volna a földön, de ez szerencsére nem következett be, mert barátom automatikusan felé fordított és szorította a csuklómat. 

- Mi történt?- kérdezte nagyon közel az arcomhoz.

- Semmi!- mosolyodtam el kicsit kínosan amint meghallottam aggodalommal teli hangját. - Csak megdöbbentett, hogy a nagyi főz.- fejtettem ki, mert nem úgy tűnt, mintha megelégedett volna a "semmi" válasszal.

- Aha, értem.- bólintott meglehetősen lassan és furán nézve. 

- Tudom, nálad biztos nem lenne fura, de mind azt amit mondtam még a kórházban, hogy milyen a nagyi meg a főzéséről, az igaz volt. Szóval most meglepődtem. Meg az igazat megvallva kíváncsi vagyok, hogy főz, mert ennyi beleéléssel meg főleg nem láttam még.- mutattam nagyira aki annyira elvolt merülve a munkájába, hogy észre sem vett minket. 

- Most már akkor tényleg értem.- bólintott határozottan.

-Szia nagyi.- köszöntem, mert itt láttam idejét annak, hogy megtudja itt vagyunk. 

- Áhh, szia kincsem, szia Jak, hol voltatok?- azta teljesen megváltozott, még azt is észrevette, hogy elmentem itthonról, sőt még Jaket is megjegyezte magának. Ez tetszett.

- Csak elmentünk Jakehez, hozott pár cuccot, remélem nem baj ha itt alszik.

- Ohh, dehogyis kicsim, nyugodtan maradhat, sőt örülök, hogy barátra leltél, de ne csináljatok semmi meggondolatlant.- ez komoly? Már ő is ezzel szívat minket? Félve Jakere néztem, de mivel jól lehetett látni a nevetőráncokat a szeménél, én is lenyugodtam.

- Mindjárt, kész a késői vacsora, addig ágyazzatok meg magatoknak, tudod mit hol találsz ugye?- válaszként bólintottam, aztán megfogtam Jake kezét, és mindent figyelmen kívül hagyva, felhúztam őt az emeletre, a folyosón lévő, ágyneműs szekrényhez. Ott kivettem minden szükséges dolgot. A háromnegyedét barátomnak adtam, én meg vittem egy párnát, de ő ezen csak mosolygott és szó nélkül követett engem a megmaradt vendégszobába. Ott viszont fordult a kocka, mert csak nézett engem, miközben az ő (!!!) ágyát ágyaztam. Persze közben szórakoztatott a hülye vicceivel. Pont mikor kész lettem/lettünk, a nagyi felkiabált, hogy menjünk le, mert kész a vacsora. Mi szófogadóan lerobogtunk a konyhába, leültünk az asztalhoz és vártunk. A nagyi egyszerű rántott húst csinált, krumplipürével, de egyszerűen nagyszerű volt. Meglepődtem, hogy ilyen jól tud főzni, eddig mindig szörnyedvényeket csinált, de most nem. Ennek roppantul örültem. Vacsora után, megköszöntük a finomságokat, sőt szokásomhoz eltérően egy puszit is nyomtam arcára. Miután ezt megtettem felragyogott az arca és úgy mosogatott. Mikor kifele mentünk, észrevettem, hogy Jake durcázik, ezért rákérdeztem: - Mi a baj? 

- Én nem kapok puszit?- jelentette ki én meg hitetlenül felnevettem és kifújtam a levegőt. Azt hittem, csak viccel, de mivel nem fejezte be a durcázást rá kellett, hogy jöjjek, nem viccelt. A lépcsőn fölfele menet megállítottam és egy gyors puszit nyomtam arcára. A nagyihoz hasonlóan ő is felragyogott , majd mosolyogva ment tovább. Jobb volt így, hogy boldognak látom. A szobámba érve eldöntöttük, hogy mivel későre jár elmegyünk letusolni, aztán aludni. Kedves barátom megengedte, hogy én foglaljam el elsőként a fürdőt szóval gyorsan be is mentem, nehogy megváltozzon a döntése. Levetkőztem, aztán beálltam a tus alá és kényelmesen áztattam magam, de mikor kiléptem egy problémával kellett szembesülnöm. Már pedig, hogy a nagy sietségemben, elfelejtettem behozni a pizsimet. Szerencsére törölközőt találtam a mosdó alatti szekrénybe, de semmi mást. Így kénytelen voltam kimenni. Reménykedtem benne, hogy Jake átment a saját szobájába, de sajnos nem így volt. Ott ült az ágyon és a telefonjával babrált. Érkezésemre felemelte a fejét és feltűnően alaposan végigmért. Zavaromban elpirultam és magyarázatképpen hebegtem valamit, azután a szekrényemhez lépve, kivettem egy bő felsőt meg egy bugyit és visszaslisszoltam a fürdőbe. Jake pillantását végig éreztem magamon, szóval igazi felüdülés volt, mikor kiléptem a szobámból. Amint visszaértem ledobtam magamról a törölközőt és felvettem a behozott ruháimat. Még megmostam a fogam, ami után, késznek nyilvánítottam magam és kiléptem a helyiségből. Nagy meglepetésemre Jake ugyanúgy volt, mint ahogy otthagytam. Lefagyva, az ajtót kémlelve, amin most már teljes öltözékben léptem be. 

- Öhmm...mehetsz.- mondtam zavartan, és most valahogy túl rövidnek éreztem ezt a pólót. Jake megrázta a fejét utána se szó, se beszéd kiviharzott. Nem értettem ezt a mozdulatát, de ráhagytam. Kb. negyedóra múlva hallottam, hogy Jake kilép a fürdőből aztán bemegy a szobájába, és nem kis hanggal becsapja az ajtót. Csalódottan felsóhajtottam, mert reméltem, hogy legalább bejön jó éjszakát kívánni, de nem így lett. Bebújtam az ágyamba és szinte kényszerítettem a szemeimet, hogy lecsukódjanak, de sajnos nem sikerült elaludnom. Már vagy egy óra eltelt forgolódással meg ki-be takarózással, így gondoltam zenét hallgatok, az úgyis mindig megnyugtat. Bedugtam a fülembe a fülesem és szép lassú számokat hallgattam. Igazam lett, mert fél óra múlva már épp elaludtam volna, mikor besüppedt mellettem az ágy, én meg ijedtemben felsikítottam, és felpattantam a helyemről.